
Húsvét a Skandináv országokban
Húsvéti dekorációk és érdekes húsvéti hagyományok az északi országokból
Itt a tavasz! Egy új kezdet, a megújulás, a hosszabb napok időszakának ideje, ahol mindannyian – állatok, növények és emberek – kezdünk felébredni a "téli álomból"! A tavasz már nemcsak a vallások számára ünnepi időszak, hiszen a Húsvét már Európa-szerte kiemelt ünnepkör – más-más egyedi hagyományokkal kiegészítve. Cikkünkben most a skandináv országokban népszerű, érdekes és izgalmas húsvéti hagyományából szemezgetünk.
A régi időkben, különösen az északi féltekén, az emberek a természet mintái alapján tervezték meg az életüket. Ennek okán a természetben és az állatok mindennapjaiban bekövetkező évszakos változások óriási szerepet játszottak a tavaszi, ezen belül is a húsvéti szokások és dekorációk kialakulásában. A földrajzi közelség és az együttélések révén a skandináv népek hagyományai egy tőből erednek, mégis az évek múlásával minden nép egy kicsit egyedi és izgalmas részlettel gazdagította a saját húsvéti kultúráját.
Mielőtt bemutatnánk néhány kedvenc skandináv húsvéti hagyományunkat és dekorációnkat, íme néhány gyors tény arról, hogyan ünneplik a húsvétot az északi és skandináv országokban.
Finnország
Finnországban a húsvétot ("pääsiäinen") vallási és helyi szokások ötvözésével ünneplik. A húsvéti hagyományokat vallási oldalról az Evangélikus-Lutheránus Egyház vallási szokásai, világi oldalról pedig pikírt babonás hiedelmek határozzák meg. Az egyik legnépszerű hagyomány, hogy a kisgyermekek "húsvéti boszorkánynak" öltöznek. A gyerekek színes ruhákat vesznek fel és szeplőket festenek az arcukra. Virágvasárnapon a Halloween-i ünnephez hasonlóan pedig házról házra járva felkeresik a szomszédokat és a barátokat. A gyerekek színesen feldíszített fűzfavesszőket visznek magukkal, amikkel elhurcolják a meglátogatott ház gonosz szellemeit. Mindezért a szolgálatért cserébe némi csemegét várnak csak fizettségül, például finom csokitojásokat.
A húsvét előtti időszakban az iskolákban is nagy hangsúlyt fektetnek az ünnepi készülődésre. Több izgalmas iskolai projekt is kapcsolódik a húsvéthoz. Az egyik legnépszerűbb. a rozsfű ültetése, amit úgy időzítenek minden évben, hogy a friss zöld fű éppen a húsvéti időszakra nőjön ki – így Finnországban a nyuszi nem műanyag fűbe, hanem igazi, természetes fűbe fészkelheti be a tojásokat és a finomságokat.
Északi rokonunknál a húsvét egy csendes időszak a lelassulásra, az elmélyedésre és a családdal és barátokkal töltött tartalmas időtöltésre.
Gasztronómiai vonalon a hagyományos húsvétvasárnapi menü a finneknél fűszernövényekkel és fokhagymával fűszerezett sült bárányhúsból, valamint zöldséges köretekből, például sült spárgából, fésűs burgonyából és salátákból áll. Édességként „Mämmi”-t szolgálnak fel - ami egy malátából és rozslisztből készült puding friss tejszínnel és cukorral tálalva.



Svédország
A húsvét Svédországban már világi ünneppé vált, a legtöbben otthon - vagy a nyaralójukban – töltik ezt az időszakot a családjukkal és rokonaikkal. Az ünnep remek lehetőség arra, hogy egy kis szünetet tartsanak az emberek, lelassuljanak, együtt élvezzék a tavaszi megújulás időszakát.
A legnépszerűbb húsvéti hagyományok itt is a népi hiedelmekre és babonákra épülnek. A húsvéti boszorkányjárást az ország különböző pontjain fellobbanó máglyák sokasága egészíti ki. A hagyomány állítólag abból a régi hiedelemből ered, hogy a boszorkányok húsvét előtti csütörtökön egy német hegyre repülnek át, hogy ott az ördöggel kokettáljanak. A boszorkányok visszatérése ellen a svédek tüzet gyújtanak az ország különböző pontjain, hogy elriasszák őket.
A húsvéti boszorkányjárás hagyománya itt is a legkisebbek privilégiuma. A gyerekek itt is színes ruhákba öltöznek, és házról házra járnak csemegékért, de ahelyett, hogy feldíszített fűzfavesszőkkel űznék el a gonosz szellemeket, itt festményeiket és rajzaikat ajándékozzák oda a háziaknak némi édesség reményében!
A svéd húsvéti főfogás ecetes heringből, pácolt lazacból, burgonyából, hagymából és ecetes szardellaból készül tejszínnel rakottasan kisütve.



Dánia
Mint a többi skandináv országban, a dánok is alig várják a húsvétot, amely a hosszú, sötét tél végét jelzi, és a tavasz ígéretét hozza magával. A tavasz beköszöntét a húsvéti ünnep hagyományaival együtt ünneplik. A dánok hagyományosan nagycsütörtököt, nagypéntekeket, húsvétvasárnapot és hétfőt ünnepelnek. Ezek mind nemzeti ünnepek náluk. Sok dán a húsvét előtti teljes hetet kiveszi szabadságnak - nem csoda, hogy a Föld legboldogabb emberei közé tartoznak… 😊
A dán családok egy része az ünnepek alatt vidékre, a nyaralójukba vonul el. Dániában a vidéki ház egy rendkívül privát, személyes helynek számít, ahová csak külön meghívással léphetnek be a vendégek.
Bár Dánia keresztény ország, a húsvéti ünnepeket mégsem a templomokban töltik az emberek. Náluk nem rendeznek ilyenkor grandiózus felvonulásokat, egyházi eseményeket. Ez jellemzően egy csendes időszak a családok számára, hogy összejöjjenek, és élvezzék a jó ételeket, a tavaszi időjárást és a téli szezon után a természettel való kapcsolatteremtést.
A húsvét fő szimbóluma Dániában is a tojás. Megjelenik a terített asztalon, a babonákon alapuló húsvéti hagyományokban, de még a húsvéti dekorációk fő irányvonalát is meghatározza. A cukorkákkal megtöltött porcelán vagy fém bonbonier tojások, a hajtogatott papír tojásdíszek szinte egyetlen dán otthonból sem hiányozhatnak. A fűzfaágakból vagy barkákból álló húsvétfák a beltérbe is beköltöztek már. Vázákba vagy egyszerűen egy konyhai porcelán vagy kerámiakancsóba állított ágakat Dániában apró húsvéti díszekkel – tojásokkal, nyuszifigurákkal, pici csibékkel díszítik fel.
A gyermekek körében itt a húsvéti boszorkányjárás mellett a „gækkebrev” – vicces levélkék gyártásának is nagy hagyománya van. A népszokás szerint a gyerekeknek húsvétkor minél több tojást össze kell gyűjteniük. Ennek érdekében a 6. század óta küldenek "gækkebrev"-eket az ismerősöknek, barátoknak. A "gækkebrev" egy házilag készített, vicces üzenetet vagy verset tartalmazó levélke, amelynek címzettje ugyan van, de a feladót homály fedi. Ha a címzett a levélke tartalmából kitalálja, hogy ki a feladó, kap egy húsvéti csokoládétojást. Ha nem sikerül kitalálnia kitől kapta a levélkét, akkor a feladónak jár a csokitojás.
A többi skandináv országhoz hasonlóan itt is nagy hagyománya van a húsvéti boszorkányjárásnak. A finnekhez hasonlóan a csokiért cserébe a gyerekek itt is feldíszített fűzfaágakat visznek ajándékba a háziaknak, de nem a gonosz szellemek elűzése végett, hanem ezzel adnak áldást a meglátogatott otthonokra.



Norvégia
A norvégiai húsvét „Påske” az év azon időszaka, amely a hosszú tél végét jelzi. Egyben remek lehetőség a kikapcsolódásra és a megújulásra is. Sokan a húsvétot a síparadicsomokban töltik, és élvezik a sífutás intenzív és vidám perceit, valamint a tavaszi napsugarak barnító hatását. A hegyekben ún "hytterben" – kabinokban – szállnak meg az emberek, ahol forró csokoládéval és krimik olvasásával pihenik ki a fáradalmakat.
A csirkék és a tojások a norvég húsvét szokásos jelképei. A tojás az újjászületést, a csirke pedig ősidők óta a termékenység szimbóluma. A sárga a norvég húsvét leghagyományosabb színe. A buja zöld is népszerű, mivel az életet és a növekedést szimbolizálja.
Norvégiában a húsvét a virágvasárnappal kezdődik. Akik nem a síparadicsomokban töltik az ünnepeket, ekkor kezdik feldíszíteni az otthonaikat. Felakasztják a nyári függönyöket, kirakják a szezonális terítőket, sütőkesztyűket és falvédőket. Kedvelt tevékenység a húsvéti kézművesség – tojásfestés és -díszítés, papírkosarak és kártyák készítése, húsvéti tojásfa feldíszítése. Rendkívül népszerűek a sárga gyertyák és sárga dekorációk. A sárga virágok közül a nárcisz és a tulipán a legkedveltebb dekorációs elem.
A norvég húsvéti étlap két fő eleme a csokoládé és a friss narancs. A húsvéti főfogások ezt a két elemet garantáltan tartalmazni fogják. Természetesen a sieléssel húsvétozó norvégok hátizsákjából sem hiányozhat a csokoládé és a narancs…😊



Íme egy-egy húsvéti hagyomány, recept és dekoráció,
amelyekkel skandináv stílusban ünnepelheted Te is a húsvétot!
1. Skandináv húsvéti dekoráció fűzfavesszőből - húsvéti díszekkel feldíszítve.
A húsvétfa beltéri felállítása az összes skandináv országban elterjedt. Az ünnep alatt üvegvázába vagy porcelán kancsóba állított fűzfavesszőket díszítenek fel színes húsvétra utaló dekorációkkal. Az eredeti svéd húsvétfát – a påskris-t például valódi tollakkal, papírkakasokkal, fonalcsirkékkel és festett tojásokkal díszítették régen. A tollas húsvétfa ma is megtalálható sok svéd otthonában a tavaszi ünnep alatt. A dánoknál divatos húsvétfákat ma már a kereskedelemben kapható porcelánból- , papírból- fémből- vagy éppen fonalból készült húsvéti díszekkel dekorálják. A népszerű dán cég a Maileg minden évben – kézzel festett apró fém húsvéti díszeket dob piacra, amelyekkel gyorsan és egyszerűen el lehet készíteni a skandináv húsvétfát. Itthon a fűzfavesszőt helyettesítheted barkával vagy aranyeső ággal – a virágos ágak még plusz hangulattal is kiegészítik majd a tavaszi dekorációdat!
2. Varázsfű ültetése
A finn húsvéti hagyomány a rozsfű magvak elültetése is egyszerű és nagyszerű projekt. Másfél-két héttel az ünnep előtt kezdődhet is az ültetés. Itthon a rozsfűmagot helyettesíthetitek búzamaggal, abból is csodás zöld fűfészek fejlődik ki két hét alatt. Ahogy a fű nő, apró húsvéti díszek, például kicsi és élénksárga csibék és csokitojások rejthetőek majd el a fűben.
3. Bonbonier tojások cukorkával töltve
A dán húsvéti dekoráció egyik népszerű eleme a kettészedhető bonbonier tojás is egy régi, húsvéti tojásfeldobáló népszokás továbbgondolt változata. A Royal Copenhagen cég készítette el először porcelánból a népszerű cukorkákkal is megtölthető bonboniert – ami ma már egyszerűbb, fém változatban is kapható.
4. Hagyomány: Húsvéti tojás – természetesen!
A tojás és a húsvét közötti kapcsolat Dániában ugyanolyan, mint a világ többi részén. A fákat, lakásokat színes tojásokkal díszítik, és nagyon gyakori a csokitojások ajándékozása és elrejtése is. A dán otthonok többségében azonban a színes húsvéti tojást az ünnepi asztalon is felszolgálják. A Dél- Dániában népszerű „Solæg”-nak nevezett tojásos étel különlegességét a tojás sárgájának a megszínezése adja. A tojásokat hagymával megfőzzük, a sárgáját sötét színűvé változtatjuk. A tojásokat ezután egy hétig sós keverékbe tesszük, majd mustárral és chilivel tálaljuk.


