Lakberendezés webshop, vintage lakberendezés - Skandi Trend


Hogyan ünneplik a húsvétot a nagyvilágban?

A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. A természet új életre ébredésének ünneplése. Egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik.
A húsvéti népszokások népenként, országonként változnak.  Közös elemek persze – mint a nyuszi, a tojás – felfedezhetőek a sok szerteágazó hagyományban. A hagyományok jelentős része a keresztény vallás ünnepi rítusával párhuzamosan, mint falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fent.


Húsvéti hagyományok Magyarországon

Magyarországon is számos szokás, hagyomány alakult ki és maradt fenn a húsvéttal kapcsolatban. Húsvétvasárnap elsősorban az egyházi szertartásokhoz szorosabban kötődő szokások és hiedelmek dominálnak, az ünnep másodnapján pedig a népszokásoké és a családi vendégségeké a főszerep.
Húsvét vasárnap Jézus Krisztus feltámadására emlékezünk. Ennek tiszteletére szerte az országban szentmiséket és istentiszteleteket tartanak, melyek általában körmenettel zárulnak.
Húsvéthétfőn már a népi hagyományoké a főszerep. Az egyik legismertebb magyar népszokás a locsolkodás, melynek eredete a régi időkbe nyúlik vissza. Alapja a víz megtisztító és megújító erejében gyökeredzik.  A hagyomány szerint ezen a napon a kút vízével locsolták meg a legények a lányokat. Vidéken még ma is fellelhető a kútvizes locsolkodás hagyománya, a városokban ma már különféle kölnivízzel öntöznek ezen a napon.  A locsolkodás előtt különböző versikék és mondókák hangzanak el. Magyarországon nagy hagyománya van a tojásfestésnek is. A tájegységenként változó motívumok és technikák rendkívüli sokszínűséget mutatnak.


Dánia

Az egyik leghíresebb dán húsvéti hagyomány a „Fogadj levél” írása. A „gækkrebreve” címzettjének a hozzá tartozó versikéből kell kikövetkeztetnie ki küldte neki a levélkét.  Amennyiben ez nem sikerül, úgy egy ajándékkal tartozik cserébe, ami többnyire egy kifestett tojás lesz.
A családok nagy figyelmet fordítanak ezen az ünnepen a kertre is. Eszerint húsvét előtti napon rendbe kell szedni a kertet, hogy a húsvéti nyúlnak legyen kedve látogatóba jönni és elrejteni tojásait, amelyeket húsvét reggelén a gyerekek megkereshetnek. A dán húsvét egyik szimbóluma a nárcisz is ekkoriban virágzik.
A húsvéti menü Dániában a hering, a tonhal, a garnélarák, a kemény tojás és a különböző szendvicsfeltétek, mint például a sajtok nagy választéka, a májkrém vagy a sonka. Népszerűek a csokis édességek és a nagyobb gyerekeknek megengedett egy húsvéti sör megkóstolása is. 



Svédország

Svédországban a hangsúly az együttléten van. Az emberek nagy társaságokban – családdal, barátokkal és többnyire vidéken töltik az ünnepeket. A hagyomány úgy tartja, minél többen jönnek össze, annál jobb. A svédeknél a húsvét kevésbé kapcsolódik a valláshoz, inkább világias ünnep. Olyannyira világias, hogy még a boszorkányüldözés is belefér – persze csak játékos formában…  A húsvéti menü: hering, lazac, krumpli, tojás, és az elmaradhatatlan édesség. Bár a svédek év közben sem vetik meg az édességeket, de húsvétkor lelkiismeret furdalás nélkül csemegéznek a furfangosan, színes papírtojások mélyébe rejtett édességekből.  A lakoma után egyes vidékeken örömtüzeket gyújtanak, majd nagy lármát csapnak, hogy elűzzék a boszorkányokat. A gyerekek ajándékba tojást visznek, cserébe csokoládét kapnak. Az asztalt kék-sárgába, a svéd nemzeti színekbe öltöztetik, a vázába pedig feldíszített gallyakat dugnak.


Finnország

Finnországban is a boszorkányok ijesztgetnek húsvétkor.  A gyerekek ijesztő ruhában, kormos arccal, seprűnyélen a lábuk között szaladgálnak az utcán. A boszijelmez felöltése mellett népszerűek még a tojásgyűjtő körutak is. A gyerekek ilyenkor átmennek a szomszédokhoz, ismerősökhöz és a versekért, énekekért cserébe tojásokat kérnek… Finnországban a bárány a hagyományos ünnepi fogás, amit húsvétvasárnap fogyasztanak. Az asztalra kerül még ilyenkor véres hurka, tojás, friss kenyér és sült sajt is.


Olaszország

Olaszországban az ünnepnek erőteljes vallási színezete van.  A szent nagyhéthez régiónként persze számos érdekes és látványos szokás kapcsolódik. Az egyik legizgalmasabb például Firenzéhez kötődik. Itt a város leghíresebb terén egy feszített ökörszekeret reptetnek a levegőbe, így ünnepelvén Jézus feltámadását.  Több olasz városban is tartanak húsvétkor fáklyás felvonulásokat. Az olaszok húsvéti menüjének elmaradhatatlan eleme a bárány. A tojás – tojásos tészta formájában kerül az asztalra. Édességként egy madár formájú süteményt – a húsvéti galambot szolgálják fel.


Spanyolország

Spanyolországban az ünnep a húsvéti körmenettel kezdődik. A körmenet idegenek számára kicsit ijesztő lehet első látásra, hiszen a résztvevők arcukat elfedve, jellegzetes jelmezben vonulnak az utcákon. Az arc elfedése a szenvedést, a fájdalmat kívánja jelképezni és azt a szégyent palástolni, amit azért éreznek az emberek, mert a bűneik miatt Jézust keresztre feszítették… Vasárnapra virradóra azonban az emberek megszabadulnak a maskaráktól és már enélkül járják az utcákat. A spanyoloknál a húsvéti menü régiónként változik. A sült bárány azonban a legtöbb asztalon fellelhető. Népszerű a húsvéti édes péksütemény is, az olivaolajjal készült torijja.


Anglia

Angliában két nagyon vicces húsvéti hagyomány is fennmaradt. Az egyik szerint húsvétkor a falvak és városok lakói kimennek a környékbeli dombokra, és azzal versenyeznek, hogy ki tud úgy legurítani a dombról egy tojást, hogy az túlélje a kalandot. A másik szokás a szelleműzést idéz meg, mindezt vicces nadrágban: az ünnep vasárnapján a férfiak furcsa, fehér rövidnadrágot húznak piros zsinórdíszítéssel, és abban táncolnak és énekelnek… E szokásoknak mára már csak a szórakoztatás jellege maradt meg…  Az angoloknál a húsvéti ünnepekhez rengeteg vidám, színpompás felvonulás és kirakodóvásár is kapcsolódik. Az angol húsvéti menü egyik állandó eleme a simnel torta. Ennek a gyümölcsös és marcipános tortának jelképes szerepe van.  A torta legfőbb ismertetőjegye a tetején elhelyezett 11 golyóbis, ami Jézus igazi apostolainak számára utal…(természetesen Júdás nélkül).


Lengyelország

Lengyelországban a húsvét a színek és formák csodálatos kavalkádját jelenti. A mélyen katolikus országban nagyon erős a vallási vonal a húsvét megünneplésében. Régi hagyomány a családban, hogy az ünnepi asztalra készített ételekből összeállítanak egy kisebb kosárkát és ezt a vacsora előtt, a nagyszombati misén megáldatják a pappal. Természetesen a néphagyományban itt is rengeteg bájos húsvéti szokás kialakult. Egyik ilyen a gyerekes családoknál a reggeli utáni eldugott kis ajándékok, apróságok megkeresése. Az ünnep fő díszei a virágokkal és szalagokkal feldíszített barkaágak. Lengyelországban a nálunk is megszokott húsvéti ételek kerülnek az asztalra.  A sonka, a kalács és a tojás mellett a zurek, azaz savanyú krumplileves is része a hagyományos lengyel húsvéti menünek.


Franciaország

Franciaországban a nyuszi motívum nemigen jelenik meg a húsvéti témakörben. A hagyomány szerint ugyanis a tojások a harangokból pottyannak ki… Ennek története régmúlt időkre vezet vissza. A legenda szerint a legtöbb templomra nagycsütörtöktől kezdve csönd borul, egészen húsvét reggeléig, akkor ugyanis megszólal az összes harang. A hagyomány szerint a csönd ideje alatt a harangok Rómába vándorolnak, majd, mikor megszólalnak tojásokat szórnak szét. A franciák asztalára húsvétkor legtöbbször  levendulával, mézzel, provence-i fűszerekkel megbolondított báránycomb kerül.  


Németország

Németországban húsvétkor tojásfát állítanak. Egyes tartományokba a lángoló szekérnek is nagy hagyománya van – ezzel búcsúztatják a telet és köszöntik a tavaszt. Németországban nagycsütörtökön – ha lehet – csak zöld ételeket, péntek este pedig halat esznek. Húsvét vasárnap általában bárány kerül a családi asztalra, illetve az Osteramm, a bárány alakú sütemény.




A Skandi Trend webáruház húsvéti ajánlatait itt találod: https://goo.gl/m8JJjK